Végül egy beszámoló 1977 januárjából, két louisianai gyári munkás szájából:"Roy meg én pecáztunk a lápon. Igencsak kedvelem a lápot, meg a Roy is. Nem ittunk, igaz, vittünk magunkkal egy demizson metil-kloridot, ami mindkettőnk
kedvence egy cseppnyi citrommal vagy egy kis hagymával. Hát úgy éjfél körül felnézünk, és egy fényes, sárga gömböt látunk a lápra ereszkedni. Roy először kanalasgémnek nézte, és rálőtt, de én aszondtam: Te, Roy, nem gém lesz ez, mer hogy nincs csőre neki. Innen ismerni fel a gémet. Tudja, Roy fiának, a Gusnak csőre van, és asziszi, hogy gém. No, mindegy, hirtelen kinyílt az ajtó, és lények jöttek ki rajta. Úgy néztek ki, mint a hordozható zsebrádiók, de foguk meg rövid hajuk vótt. Lábuk is vótt, de ahol másoknak a lábujjaik szoknak
lenni, nekik kerekeik vóttak. A lények intettek, hogy menjek közelebb, én
engedelmeskedtem, és beinjekcióztak valami folyadékkal, amitől vigyorognom
kellett, és úgy viselkedtem, mint Morg, és aszondtam: nanunanu. Egymással
valami furcsa, idegen nyelven beszéltek, ami úgy hangzott, mint amikor egy
kövér pasason tolat végig az ember. A fedélzetre vittek, és asziszem, alaposan
kivizsgáltak. Nem bántam a dolgot, úgysem voltam felülvizsgálaton már vagy két
éve. Akkorra már megtanultak a nyelvünkön, igaz, ejtettek néhány apróbb hibát,
például a 'heurisztikust hermeneutisztikus'nak mondták. Aszondták, egy idegen
galaxisról jöttek, és azt üzenik a földlakóknak, tanuljanak meg békében élni,
különben speciális fegyverekkel jönnek vissza, és minden elsőszülött férfit
laposra vernek. Azt is mondták, hogy néhány napon belül utánam küldik a
vérvizsgálati eredményt, és ha nem hallok felőlük, akkor vegyem el nyugodtan
Clairt."
