pillantás a szervezett bűnözésre

Nyílt titok, hogy Amerikában a szervezett bűnözés éves forgalma negyvenmilliárd dolláros nagyságrendű. Ez valóban csinos összeg, különösképpen ha figyelembe vesszük, hogy a Maffia vajmi keveset költ adminisztrációra. Megbízható források szerint a Cosa Nostra tavaly hatezer dollár alatti összeget fordított monogramos levélpapírra, gemkapocsra pedig még ennél is kevesebbet. Egyetlen titkárnőt tartanak, aki maga végzi az összes gépelést, központjuk pedig mindössze három szobából áll, amelyet a Fred Persky Tánciskolával osztanak meg. Az elmúlt évben a szervezett alvilág vagy száz gyilkosságért volt közvetlenül felelős, több százban pedig a 'maffiózók' közvetve működtek közre, egyrészt bérmentes bérgyilkos-kölcsönözés, másrészt ezek kabátjainak felsegítése révén. A Cosa Nostra tagjai az alábbi törvénysértő tevékenységekben vesznek részt: hazárdjáték, kábítószer-kereskedelem, prostitúció, géprablás, uzsora, valamit egy nagyméretű fehérhúsú hal átjuttatása a határon - erkölcstelen célból. E korrupt birodalom szálai még a kormányba is elérnek. Alig néhány hónapja, hogy két, szövetségi vádindítvány alatt álló bandavezér a Fehér Házban töltötte az éjszakát, az Elnöknek pedig kénytelen-kelletlen a fotelben kellett aludnia.

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 9.rész

'Augusztus 15.'
Elfoglaltuk a fővárost! A hihetetlen részletek a következők. Hosszas fontolgatás után az emberek úgy szavaztak, hogy utolsó reményünket egy öngyilkos akcióba vetjük, abban a hiszemben, hogy egy rajtaütéssel kizökkenthetjük egyensúlyából Arroyo túlerejét. A dzsungelen át a palota felé való menetelés közben az éhség és a kimerültség lassan elemésztette elszántságunk egy részét, s célunkhoz közeledve úgy döntöttünk, hogy taktikát változtatunk, és a könyörgéssel próbálkozunk. Megadtuk magunkat a palotaőrségnek, s az őrök ránk szegezett fegyverrel kísértek minket Arroyo elé. A diktátor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy önként adtuk fel magunkat, s míg Vargast továbbra is fel akarta koncoltatni, minket, többieket eleven nyúzatott volna csak meg. E frissen jött lehetőség fényében, újraértékelve helyzetünket, pánik kerített minket hatalmába, és szétszaladva menekülni kezdtünk, miközben az őrök tüzet nyitottak ránk. Vargas meg én az emelet irányába futottunk, és menedéket keresve, Madame Arroyo budoárjába rontottunk, ahol az asszony épp Arroyo fivérével merült titkos gyönyörökbe. Mindketten zavarba jöttek. Arroyo fivére előhúzta revolverét, és a levegőbe lőtt. Ezzel, tudtán kívül, jelt adott egy zsoldoscsapatnak, amelyet a CIA bérelt fel, hogy segítsen kisöpörni minket a hegyekből cserébe azért, hogy Arroyo biztosította az Egyesült Államok jogait "Orange Julius"-féle narancsosstandok felállítására. A zsoldosok, akik az amerikai hintapolitika következtében maguk sem voltak tisztában vele, kihez is legyenek lojálisak, tévedésből a palotára támadtak. Arroyo és személyzete a CIA hitszegését gyanítva tüzet nyitott a behatolókra. Ezzel egyidőben meghiúsult egy, az Arroyo meggyilkolására szőtt maoista összeesküvés, mivel a péksüteménybe telepített időzített bomba idő előtt felrobbant, s a levegőbe röpítette a palota nyugati szárnyát, Arroyo feleségét és fivérét a tetőgerendákon keresztül katapultálva. Arroyo, svájci kötvényeit tartalmazó tárcáját megragadva, a hátsó ajtó felé sietett, ahol a mindig indulásra kész lökhajtásos gépe várta. Pilótája sűrű fegyverropogás közepette szállt fel, ám a viharos eseményektől megzavarodván rossz gombot nyomott meg, és a gép zuhanásba kezdett orral lefelé. Néhány másodperc múlva a zsoldosok táborába csapódott, akik tisztikaruk elvesztése miatt megadták magukat. Eközben Vargas, szeretve tisztelt vezérünk, leckét adott a briliánsan alkalmazott stratégiai kivárás művészetéből, melyet a kályha mellett kuporogva, egy dekoratív fikusz álcája mögött gyakorolt. Amint tiszta lett a levegő, lábujjhegyen a központi irodába osont, és átvette a hatalmat; mindössze annyi időre pihent meg, amíg a királyi frizsidert kinyitotta, és egy megbolondított sonkásszendvicset ütött össze magának. Egész éjjel ünnepeltünk, és mindenki nagyon berúgott. Később szót váltottam Vargasszal az ország vezetésének embert próbáló feladatairól. Noha hisz benne, hogy a szabad választások minden demokrácia alapját képezik, jobbnak látja kivárni, míg a nép műveltebb lesz, mielőtt szavazás lenne. Addig is egy jól működő átmeneti kormányzási. rendszert teremtett, mely az isteni monarchián alapul, s hűségemet azzal jutalmazta, hogy az ebédek idején a jobbján ülhetek. Továbbá az én felelősségem a latrina tisztaságának ellenőrzése is.

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 8.rész

'Augusztus 12.'
Súlyosabbra fordult a helyzet. Amilyen szerencsém van, a gomba, amit étrendűk változatosabbá tételére gyűjtöttem, mérgesnek bizonyult, s noha az egyetlen igazán zavaró mellékhatás néhány apró rángógörcs volt, amelyen szinte mindenki átesett, az emberek reménytelenül letörtnek látszanak. 'tetejébe, a CIA átértékelte forradalmunk győzelmi esélyeit, következésképpen Arroyót és kabinetjét egy békéltető munkaebédre hívta meg Wolfie-hoz, Miami Beach-be. Ezt, valamint a 24 lökhajtásos bombázóból álló ajándékcsomagot Vargas enyhe hangulatváltozásként értékeli. A harci szellem továbbra is töretlen, s bár a dezertőrök aránya emelkedett, egyelőre csak a mozgásképesekre korlátozódik. Vargas kissé morózusnak tűnik, és rákapott az italra. Most az az érzése, hogy az Arroyo-rezsimben nem is lenne olyan kényelmetlen az élet, és azon tűnődik, vajon nem volna-e helyes visszahívni a dezertőröket, s a forradalmi eszméket feladva, rumba-zenekart alakítani. Közben az esőzések földcsuszamlást okoztak a hegyoldalban, amely álmukban a völgyszorosba sodorta a Juárez fivéreket. Küldöttet menesztettünk Arroyóhoz követeléseink módosított listájával, amelyből gondosan. kihúztuk a feltétel nélküli kapitulációjáról szóló passzusokat, és egy díjnyertes gazpacsó-receptet iktattunk a helyébe. Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből!

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 7.rész

'Augusztus 1.'
Minden örömteli esemény ellenére is letagadhatatlan, hogy bizonyos feszültségek ütötték fel fejüket lázadó sasfészkünkben. Jelentéktelen, csak a legélesebb szemmel látható jelek mutatják a feszültségek mélyáramát. Az utóbbi időben például a veszekedések mindennapossá válásával megszaporodtak a késelések. Egyik kísérletünk, hogy rajtaüssünk egy lőszerraktáron, s így újra felfegyverezzük magunkat, teljes vereséggel végződött, mivel Jorge jelzőpetárdája idő előtt felrobbant a zsebében. Mindenkit megkergettek, Jorge kivételével, akit foglyul ejtettek, miután vagy féltucat épületet ledöntött, mint valami tekegolyó. Este a táborban, amikor előhoztam a varánuszgyíkot, az emberek fellázadtak. Többen lefogtak, Ramon pedig a főzőkanalammal kezdett püfölni. Szorongatott helyzetemből egy elektromos vihar szabadított meg, mely három életet követelt. Végül, az amúgy is pattanásig feszült helyzetben, Arturo előállt a "Cielito Lindó"-val, mire a kevésbé muzikális lelkek közül néhányan egy szikla mögé hurcolták, és megetették vele a gitárját. Viszont az egyenleg pozitív oldalát erősíti az a tény, hogy Vargas diplomáciai erőfeszítései annyi sikertelen próbálkozás után végre a CIA-val megkötött érdekes egyezséggel zárultak, melynek értelmében politikájuk iránti örökös és feltétel nélküli hűségünkért cserébe nem kevesebb, mint ötven grillcsirkét kaptunk. Vargas úgy érzi, könnyen lehet, hogy elhamarkodottan jósolta meg a decemberi sikert, és jelezte, hogy a teljes győzelem tovább várathat magára. Furcsa módon a katonai térképek és táblázatok tanulmányozása helyett vezetőnk újabban asztrológiai olvasmányokba és madárjóslatokba helyezi bizalmát.

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 6.rész

'Július 15.'
A harci morál továbbra is töretlen - néhány apró kellemetlenséget leszámítva. Először is Miguel ellopott néhány föld-föld rakétát, de föld-levegő rakétáknak nézte őket, és igyekezetében, hogy lelője Arroyo gépeit, felrobbantotta az összes járművünket. Amikor megpróbálta elviccelni a dolgot, José begurult, és a szóváltásnak verekedés lett a vége. Később elboronálták az egészet és együtt dezertáltak. A dezertálás idővel súlyos problémává nőhet, bár ez idáig, az optimizmusnak és a jó csoportszellemnek hála, minden négy emberre három eset jut csak. Magam természetesen hű maradok, és főzök rendületlenül, bár az emberek még most sem értékelik eléggé a feladat nehézségeit. A dolgok állása szerint veszélyben az életem, ha nem nyújtok valami alternatívát a varánuszgyík mellé. A katonák néha olyan értetlenek. Én mégis azt hiszem, a napokban meglepem őket valami újjal. Ezenközben ülünk a táborban, és várakozunk. Vargas a sátrában tölti az idejét, Arturo pedig a "Cielito Lindó"-t játssza.

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 5.rész

'Július 10.'
Jól sikerült nap volt a mai. Igaz, Arroyo embereinek rajtaütése megtizedelt minket. Ez részben az én hibámból fakadt, ugyanis mikor egy tarantella felkúszott a lábamon, az összes keresztény szent nevét kezdtem üvölteni, s ezzel óvatlanul felfedtem pozíciónkat. Hosszú perceken át képtelen voltam kirázni a szívós kis pókot, mivel az bevette magát ruhám belső redői közé, s arra késztetett, hogy csapkodva pörögjek a patak felé, és úgy negyvenöt percig verdessem magam benne. Nem sokkal ezután Arroyo emberei tüzet nyitottak ránk. Keményen álltuk a sarat, bár a meglepetés okozta sokk enyhe fejetlenséghez vezetett, és az első tíz percben embereink egymást lőtték. Vargas hajszál híján úszta csak meg, amikor egy kibiztosított gránát hullott a lábához. Megparancsolta, vessem rá magam, mert jól tudja, hogy ügyünk számára az ő személye pótolhatatlan, és én követtem az utasítást. A gondviselés kegyéből a gránát nem robbant fel, s én sértetlenül úsztam meg, némi enyhe rángásoktól no meg attól eltekintve, hogy nem tudok elaludni, ha nem fogja valaki a kezem.

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 4.rész

'Július 1.'
Legkitűnőbb embereink egy csoportja megrohamozott egy falvat élelemszerzés céljából. Jó alkalom volt ez a gyakorlatozás során elsajátított harci készség kamatoztatására. A legtöbb lázadó rettenthetetlen bátorságról tett tanúbizonyságot, s noha a csoportot lemészárolták, Vargas az akciót nagy erkölcsi győzelemként értékeli. Mi, akik nem vettünk részt az ostromban, körben leültünk, miközben Arturo a "Cielito Lindo" dallamát játszotta gitáron. Erkölcsi tartásunk továbbra is töretlen, bár élelmiszerünk és fegyvereink gyakorlatilag nincsenek, és az idő is lassan telik. Szerencsére leköti figyelmünket a negyvenfokos hőség, s gondolom, egyedül ez a felelős az embereinkből gyakran feltörő, mókás, gurgulázó hangokért. Eljön még a mi időnk.

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 3.rész

'Június 10.'
Egész nap gyakorlatoztunk. Csodálatos átalakuláson megyünk keresztül! Egy csapat szedett-vedett gerillából kőkemény harci egységgé alakulunk. Ma reggel Hernandez és én a macséta, a borotvaéles nádvágókés használatát tanultuk, s bajtársam lelkes túlbuzgósága következtében megtudtam, hogy 0 vércsoportú vagyok. Arturónak van egy gitárja, de egyedül a "Cielito Lindó"-t tudja eljátszani rajta. A fiúk eleinte nagyon odavoltak érte, de az utóbbi időben már nemigen követelik. Megpróbáltam másféleképpen elkészíteni a varánuszgyíkot, és úgy hiszem, a fiúknak ízlett a főztöm, jóllehet, nem kerülte el a figyelmemet, hogy egyikük-másikuk sokáig rágódott rajta, mások hátravetették fejüket, hogy lecsússzon. Ma újra kihallgattam Vargasék beszélgetését. Fivérével arról szőttek terveket, mit tegyünk, ha már bevettük a fővárost. Jó lenne tudni, milyen tisztséget szánnak nekem a forradalom győzelme után. Bizonyos vagyok benne, hogy nem marad el hűségem jutalma.

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 2.rész

'Június 4.'
Milyen békés itt a hegyekben! A sátrunk a csillagos ég. Egy csoport elszánt ember, mely vállvetve küzd egy nagy, közös célért! Bár szívem szerint a stratégiai elkészítésben játszottam volna kulcsszerepet, Vargas úgy vélte, a legnagyobb hasznot tábori szakácsként hajthatom. Nem könynyű feladat, különösen, ha szűkösek a készletek, de valakinek ezt is el kell látnia, és mindent összevetve, az első főztöm nagy siker volt. Való igaz, nem rajong mindenki egyformán a varánuszgyíkért, de nem lehetünk válogatósak, és néhány finnyáskodót leszámítva, akik minden csúszómászóval szemben előítélettel viseltetnek, az ebéd különösebb incidens nélkül zajlott le. Ma fültanúja voltam Vargas egyik eligazításának, s úgy tűnt, meglehetősen vérmes kilátásokat táplál. Érzése szerint decemberre a kezünkbe kerül a főváros. Fivére, Louis, az örök tamáskodó nézete szerint idő kérdése csupán, mikor veszünk mindannyian éhen. A Vargas fivérek állandóan a hadviselés és a politikai filozófia kérdésein huzakodnak, s bizony nehéz elhinni, hogy ez a két nagy lázadó törzsfőnök a múlt héten még a helyi Hilton ruhatárában volt alkalmazott. Várakozunk.

VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 1.rész

'Június 3.'
Viva Vargas! Ma a hegyekbe vettük magunkat. A korrupt Arroyo-rezsim által velejéig kizsákmányolt kis országunk sorsa felett érzett jogos haragunkban és felháborodásunkban elküldtük Juliót, hogy nyújtsa át szenvedéseink és követeléseink listáját, ám senki nem sietett fogadására. Mint kiderült, Arroyo bokros teendői nem tették lehetővé, hogy időt szakítson a szeretett forradalmi küldöttünkkel való találkozásra, ehelyett az egész ügyet a miniszterére bízta, aki azt mondta, megkülönböztetett figyelmet szentel petíciónknak, ám mindenekelőtt arra volt kíváncsi, meddig bírja Julio a vigyorgást olvadt láva alá nyomott fejjel. Ilyen és ehhez hasonló méltánytalanságok miatt végül is ihletett vezetőnk, Emilio Molina Vargas mögé egy emberként felsorakozva, úgy döntöttünk, hogy a magunk kezébe vesszük a dolgok irányítását. Ha ez összeesküvés, kiabáltuk minden utcasarkon, hát legyen igazi. Jómagam, balszerencsémre, éppen forró hordófürdőt vettem, amikor elért a hír: a rendőrség hamarosan megjelenik nálam, hogy felakasszanak. A fürdőből érthető fürgeséggel kipattanva egy nedves szappanra léptem, s végigszánkáztam az udvaron, ám az esésem súlyát szerencsésen felfogták a fogaim, melyek gyöngyökként gurultak szét a porban. Jóllehet ott álltam mezítelenül és szappanosan, mégis a túlélés sürgető ösztönének engedelmeskedve, jó csődöröm, El Diablo nyergébe pattantam, s torkomat vérforraló rikkantás hagyta el! A ló felágaskodott, magam pedig hátrafelé, a földre csúsztam, s néhány apró csontom tört. És mintha mindez nem lett volna éppen eléggé elkedvetlenítő, miután: alig húsz métert megtettem gyalogszerrel, eszemre jutott a nyomdagép, és nem akarván ilyen nagysúlyú politikai fegyvert vagy bűnjelet hátrahagyni, visszahátráltam, hogy megmentsem az értékes szerkezetet. Amilyen szerencsém volt, a dög többet nyomott, mint az szemre látszott, s emelgetése sokkal inkább toronydaruhoz, mint magamfajta ötvenkilós egyetemi diákhoz mért feladat volt. Amikor a rendőrség megérkezett, két kezem éppen a gép leállításával volt elfoglalva, mivel az elszabadult, és dübörögve ontotta a terjedelmes Marx-idézeteket végig a csupasz hátamon. Ne kérdezzék, miként sikerült kereket oldanom a hátsó ablakon át. Szerencsésen leráztam a rendőrséget, és Vargas táborában leltem oltalmat.

lázadás - a polgári engedetlenség különböző módjai

- A városháza elé állva addig kántálni a "puding" szót, amíg követeléseinket nem teljesítik.
 - A vásárlóközpontba terelt birkamáj segítségével megbénítani a forgalmat.
- Feltárcsázni a "kormánykörök" tagjait, és a "Ha én gazdag lennék..." slágert dúdolni a telefonba.
- Rendőrnek öltözni, és úgy szökdelni.
- Articsókát mímelve behúzni egyet a járókelőknek.

lázadás - tüntetések és felvonulások

A tüntetés lényegi eleme, hogy tüntető legyen. Innen a "tüntetés" kifejezés. Ha egy személy otthon, egymagában tüntet, technikai értelemben ez nem tüntetés, hanem merő "idétlenkedés" vagy "szamárság". A tüntetés ragyogó példája a Bostoni Teadélután, melynek során indiánnak álcázott dühös amerikaiak brit teát szórtak a kikötő vizébe. Később felháborodott amerikainak álcázott indiánok valódi briteket szórtak a kikötő vizébe. Ezt követően teának álcázott hűtek egymást szórták a kikötő vizébe. Végül pedig német zsoldosok a 'Trójai nők' kosztmümjeibe bújva szökelltek a kikötő vizébe, minden különösebb ok nélkül. A tüntetésnél nem árt táblára írni álláspontunkat.
Néhány javasolt álláspont:
1) le az adókkal,
2) fel az adókkal, és
3) mosolyszünetet aperzsákkal.

lázadás - ülősztrájk

Foglaljunk el egy kijelölt helyet, majd üljünk le, de el ne mozduljunk! Máskülönben óhatatlanul guggolni fogunk, ami politikailag teljesen
értelmetlen, hacsak a kormány is nem guggol. (Ez igen ritka, ámbár a kormány alkalomadtán gubbaszt vagy kucorog, ha nagy a hideg.) A lényeg, hogy maradjunk ülve a kívánt engedmény kivívásáig, annak dacára, hogy a kormány, az
éhségsztrájkhoz hasonlóan minden fortélyt bevet majd, hogy a sztrájkolót felállásra késztesse. Jöhetnek például azzal, hogy: "Záróra, mindenki keljen fel!" Vagy azzal, hogy: "Lennének szívesek felállni egy pillanatra? Látni
szeretnénk, milyen magasak!"

lázadás - éhségsztrájk

Ennek során az elnyomottak addig nem esznek egy falatot sem,
amíg követeléseiket nem teljesítik. Egyes ármányos politikusok gyakran tesznek
süteményt, esetleg füstölt sajtot a kezük ügyébe, mégis ellent kell állniuk a
kísértésnek. Ha az uralkodó pártnak sikerül falatozásra bírnia a sztrájkolót,
többnyire nyert ügye van. Ha pedig agysztrájkoló az evésen túl a számlát is
kiegyenlíti, a parti lefutottnak tekinthető. Egy pakisztáni éhségsztrájkot úgy
sikerült letörni, hogy a kormány egy gusztusos marha cordon bleu-t
készíttetett, melyet a tömegek túl ínycsiklandónak találtak ahhoz, hogy
visszaküldjék. Az ilyen ínyencségek azonban ritkaságszámba mennek.
A legnagyobb baj az éhségsztrájkkal az, hogy néhány nap múltán az ember
megéhezik, különösen mióta megafonos kocsik cirkálnak és ezt harsogják: "Hű, de
finom ez a csirke... mmm... és ez a borsó... mmm..."
Kevésbé radikális politikai meggyőződésűek számára az éhségsztrájk módosított
változatát jelentheti a snidling megtagadása is. Apró gesztus ugyan, de
következetesen alkalmazva nagyban befolyásolhatja a kormányt. Köztudomású, hogy
amikor Mahátma Gandhi leszokott a salátaöntetről, a brit kormány szégyenében
számos engedményt tett neki. Az étel mellett felhagyhatunk még a whistezéssel,
a mosolygással, valamint az indiánszökdeléssel.

lázadás - az orosz forradalom

'Az Orosz Forradalom.' Több évi forrongás után akkor tört ki, amikor a jobbágyok rájöttek, hogy a cár és a czár ugyanaz a személy. Itt kell megjegyeznünk, hogy a forradalmak végén az "elnyomottak" gyakran
veszik kezükbe a hatalmat és kezdenek el "elnyomókként" viselkedni. Ilyenkor természetesen nagyon nehéz őket telefonvégre kapni, a harcok idején cigarettára vagy rágógumira kölcsönzött pénzről pedig legjobb, ha végleg lemondunk.

lázadás - a nagy francia forradalom

'A Nagy Francia Forradalom', melyben a parasztok erővel a maguk kezébe ragadták a hatalmat, és nyomban új lakatokat szereltek a paloták ajtajaira,
nehogy a nemesek visszamehessenek. Ezek után óriási hacacárét csaptak, és jól mulattak. Amikor a nemeseknek végre sikerült visszaszerezniük a palotát,
maguknak kellett feltakarítaniuk, és rengeteg csikket meg kiégetett abroszt találtak.

lázadás - elnyomottak

A lázadó csoportokat "elnyomottaknak" nevezzük, és általában nyüzsögnek, zsörtölődnek vagy fejfájásra panaszkodnak. (Meg kell jegyeznünk, hogy az elnyomók sohasem lázadnak azért, hogy elnyomottak lehessenek, mivel ehhez alsóneműt kellene váltaniuk.)